Békemenet

Öt éve, hogy magyar civilek százezrei – számos külföldről pénzelt, Magyarország ellen dolgozó álcivil csoportosulással ellentétben – nemet mondtak a rólunk terjesztett hazugságokra, azokra a támadásokra, melyeket az Európai Unióból intéztek hazánk ellen. Az emberek többsége azt mondta, hogy elég!

Elég volt a Nyugat kettős mércéjéből, a hazugságokból, a nemzetközi sajtó téves információiból, Magyarország elleni lejáratásból, fenyegetőzésekből és abból, hogy mondvacsinált indokokkal befeketítsék hazánkat. Ezért Nemzeti Békemenetre hívta a magyarságot 2012. január 21-én a Hősök terére hat férfi – Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Fricz Tamás, Széles Gábor és jómagam, Stefka István.

Megmozdult a magyar társadalom, a magyar értelmiség jobbik része és csatlakozott ehhez a határon túli magyarság többsége.

Miről volt szó?

A kétharmados 2010-es Fidesz-KDNP győzelem lehetőséget adott arra a nemzeti oldalnak, hogy befejezze a rendszerváltozást. Hamar hozzálátott az Orbán-kormány a munkának.

Első fontos intézkedései közé tartozott, hogy törvénybe foglalta a kettős állampolgárságot, amit az MSZP és az SZDSZ elutasított. Így az erőszakosan elcsatolt országrészek magyar kisebbsége, visszakapta hivatalosan is magyarságát. A több mint másfélmillió, devizahitelben eladósodott család ügyét kézbe vette, forintosította a „nem létező devizát”, elengedte az egekig növekvő kamatokat, megadóztatta a multikat és a bankokat. Az IMF-nek búcsút intett, amely gúzsba kötötte a magyar gazdaságot. Véget vetett a nemzetközi pénzuralomnak.

És nem utolsósorban az Orbán-kormány, az országgyűléssel és a magyar közélet kiválóságainak javával közösen megalkotta a sztálini alkotmány helyett az Alaptörvényt. Ez kiverte a biztosítékot a Nyugat liberálisainál és pénzembereinél. Elindult az Európai Unióból, az USA-ból a méltatlan és aljas támadás sorozat a törvényesen megválasztott miniszterelnök, Orbán Viktor és kormánya ellen, valamint elindult Magyarország lejáratása egy jól felépített hazugságsorozattal. Ehhez segítséget nyújtott az MSZP, az ellenzék balliberálisai és a Soros által pénzelt álcivil egyesületek.

Ezt nem lehetett szó nélkül hagyni. Az ország függetlensége, a demokrácia, a szólás-és sajtószabadság forgott veszélyben.

„Nem leszünk gyarmat ! Jöjjön, aki nem akar IMF-kormányfőt!, Semmit rólunk, nélkülünk!, 1100 éve európaiak vagyunk! Lépjünk fel a hazugságok ellen! Áruló ballberálisok ne képviseljék a nemzetet! Aki erőszakos, az fél, mi nem félünk!”

Ilyen és hasonló jelszavak mentén formálódott a polgári összefogás. A nemzeti értelmiség világosan fogalmazta meg a helyzetet 2012 elején és világosan határozta meg a célokat. Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre elnöke így látta:

„Képmutatóak, nem elvi alapúak az Európai Unió és az Egyesült Államok hazánkat bíráló támadásai. A Nyugat egyszerűen félti a pénzét, ezért az onnan kritizálók viselkedése különösen visszataszító.”

Szász Jenő, Székelyudvarhely volt polgármestere ezt mondta:

„Aggodalommal figyeljük Erdélyből és Székelyföldről, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel Magyarországot.”

Czakó Gábor író ezt üzente:

„Állampolgári kötelességemnek érzem, hogy ott legyek a békemeneten, mert szólít a haza, mert hív a Talpra magyar!”

Boros Imre közgazdász így összegzett:

„Támadás folyik az ország ellen, amelynek célkeresztjében Orbán Viktor áll, mozgatórugója pedig az, hogy a kormány nem a népet sanyargatja, hanem a multikra vetett ki adót.”

Papp Lajos szívsebésznek ez volt a véleménye:

„Azért határoztam el, hogy csatlakozom a békemenethez, mert komolyan aggódom a magyar népért, a magyar emberek jövőjéért. Ezzel a megmozdulással a legfőbb célunk, hogy mindenki számára egyértelműsítsük, igenis hajlandók vagyunk tenni az országunkért. Hozzáteszem, én hiszek Isten segítségében, ezért a békés menet számomra egy néma ima is lesz, amelyben megmaradásáért könyörög a nép. S mivel az ima mindig meghallgatásra talál, egyszerűen nem lehet eredménytelen.”

Ilyen és hasonló vélemények százai fogalmazódtak meg.

A Békemenet 2012. január 21-én, szombaton, délután 16 órakor elindult a Hősök teréről, Magyarországért. Senki sem gondolta, hogy a Hősök teréről még özönlik a nép, amikor az első sorok befordultak a Bajcsy-Zsilinszky útról a Kossuth tér felé. Több mint ötszázezren a felvonulók és a televíziónézők milliói határon innen és túl, 1956 óta ismét elementáris erővel érezték a magyar összetartozást, a magyar összefogást. Wittner Mária ’56-os halálraítélt szerint ezt a méltóságteljes demonstrációt legjobban egy magasra tartott tábla felirata fejezte ki a legjobban:

„Ti értünk, mi értetek!”

Öt éve történt ez. A Magyarország elleni támadások nem szűntek meg. Hol erősödnek, hol gyengülnek. Az országrontók, hazánkat elveszejtők itt vannak közöttünk. A magyar civilséghez, a magyar polgári kurázsihoz, a büszkeséghez, a demokráciához, szabadságszeretethez semmi közük. Kollaboránsok ők! Külföldről fizetett zsoldosok. Bebizonyosodott a magyar történelemben nem először, hogy a mi erőnk az összefogásban rejlik. Ha megfogjuk egymás kezét és ugyanazon az úton haladunk, legyőzhetetlenek vagyunk.

Ez ma is így van.

Ez is érdekes

Ne hazudj!

Nem múlik el nap, hogy „újságíró kollégáink” némelyike a Pesti TV megszűnésén ne örvendezett volna. …

2 hozzászólás

  1. Nagy dolgot tettek Magyarországért.
    Köszönöm Önöknek.

  2. Kádár elvtárs is elismerően csettintene egy ilyen remek munkásőr szervezetet látva.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük