Ellenforradalom

Attól függ, honnan nézzük, s melyik irányt tartjuk alapvetésnek. Ugye az 1919-es kommünt forradalomnak tartják a bolsevikok, a kommunisták, és ellenforradalomnak láttatják történészeik a Horthy-korszakot. Holott a Horthy-korszak még egy rövid ideig helyreállította a magyar államiságot, a jogfolytonosságot, a polgári fejlődést. A kérész életű, szakadékba rohanó bolsevik diktatúrát leváltotta, és helyébe ismét a parlamentáris demokrácia és az alkotmányos monarchia furcsa keveréke lépett.

Érdekes az a világ is, amibe élünk manapság. Velünk élnek azok a hivatalnokok, közszolgák, pártkatonák, újságírók, akik a Kádár-rendszer alappillérei voltak, és máig nem tudnak attól az eszmerendszertől megszabadulni, amely Magyarország felszámolásán dolgozott. A baj az, hogy ennek a pusztító eszmerendszernek máig akadnak követői. Lehet, hogy fel sem mérik, mekkora kárt okoznak.

De kezdjük elölről. Felbecsülhetetlen értékű munkát végez Mező Gábor, a Hamvas Intézet és a PestiSrácok.hu munkatársa, időről-időre előjön értékes és fontos, hiánypótló munkákkal, kutatásokkal a közelmúltunkról. Elvégzi azt a munkát, amit a rendszerváltó politikai elit megspórolt: az ügynökkérdést. A beszervezettek és tartótisztek listájának nyilvánosságra hozatalával foglalkozik, azok teljes átvilágításával, akik máig a politika, a közszolgálat különböző területein dolgoznak.

Tehát nevezhetjük akár igazságtételnek is azt, amit apránként elvégez a mi történész-újságírónk.

Legutóbb 23 újságíró, köztük Hajdú János, Bochkor Jenő, Rényi Péter, Heltai András, Pethő Tibor, Polgár Dénes, Gedeon Pál főszereplésével készült új lista azokról, akiket a kádári állambiztonság „foglalkoztatott”. Ennek kapcsán két igen fontos név is előkerült. Az egyik Hajdú Jánosé, aki az 1980-as években A Hét című televíziós műsort vezette, s aki Csoóri Sándor író elhallgattatásának is részese volt.

Nos, Hajdú még évtizedekkel később sem (2016-ban) változtatott álláspontján, amikor bemutatta Kanyó András népszabadságos újságíró, egykori ávéhás tiszt könyvét: „(…) 1917 alapvető fordulat volt az emberiség életében, ám a forradalom ügye >>átmenetileg csődbe ment<<, jelenleg az ellenforradalom állapotában vagyunk, és jó idő, mire Európa ebből ki tud mászni.”

A rendszerváltás után huszonnyolc évvel tehát így gondolkodik Hajdú.

A másik állambiztonsági beszervezett neve Pethő Tiboré (százados, újságíró), annak a Magyar Nemzet-alapító Pethő Sándornak a fia, aki a legkeményebb kádári diktatúra alatt is tudott a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke és a Magyar Nemzet főszerkesztője lenni, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökévé is választották. De ez a múlt, és ez egy dolog.

Mindenki volt valahol, mindenki számoljon el önmagával és a múltjával.

Az viszont érdekes, hogy az állambiztonsági múlttal rendelkező Pethő Tibor, a Magyar Nemzet egykori főszerkesztőjének unokája – szintén Pethő Tibor – abban a Magyar Nemzetben újságíró, amely alapvetően elfordult attól a szellemiségtől, amit az alapító főszerkesztő, Pethő Sándor képviselt.

Miről van szó? Pethő Sándor, aki 1938-ban alapította lapját, a kezdetektől fogva fellépett a német befolyás és a nyilas mozgalmak ellen, meghirdette a szellemi és szociális honvédelmet. Mint írta: „A szellemi honvédelemnek az a célja, hogy a magyarságot megtartsa egyén életformájában, visszamentse önmagának, segítsen megkeresni a nemzetnek saját személyazonosságát. A magyarság a nagy krízisek idején mindig megtalálta azokat az önvédelmi eszközöket, amelyek megakadályozták, hogy megfeledkezzék önmagáról és létének törvényeiről.”

Ma is ezt a szellemiséget kell képviselnünk.

A kül-és belpolitikai viszonyok alig változtak, csak a hangsúlyok kerültek máshová. Továbbra is veszélyben van Magyarország szuverenitása – most a számolatlan migránstömegek ránk erőltetésével –, de a magyar labanclelkületűek is veszélyeztetik a magyar önazonosságtudatot, a kultúránkat, a függetlenségünket, a józan ítélőképességünket.

A védekezésben fontos szerepet játszanak azok az újságírók, akik a nemzet ügyét fontosnak tarják. Nem véletlenül Pethő Sándorról nevezték el a Szellemi Honvédelem díját. A Magyar Nemzet alapító főszerkesztőjének emlékére Járay Katalin pedagógus, Pethő Sándor dédunokája, Makovecz Imre építész, Gyurkovics Tibor író és Tőkéczki László történész alapította ezt a díjat 2004-ben. Addig, amíg ez az utóbbi három, a hazájukért elkötelezett személyek, szellemi nagyságok éltek, addig ez a díj élt. És nem véletlenül kapták meg olyan újságírók, a többi között Bayer Zsolt, Csontos János, Lovas István, Kristóf Attila, Pilhál György és jómagam, akik sokat tettek a rendszerváltásért és azért, hogy ne térjen vissza a liberális, kommunista ellenforradalom.

Sajnos azonban halálukkal a Szellemi Honvédelem díja is elsorvadt, lényegi tartalmát elveszítette.

Nem véletlen, hiszen a Magyar Nemzet azok szolgálatába állt, azoknak a balliberális, nemzetellenes, idegeneket szolgáló erőknek, akik megtagadták az egykori Pethő Sándor szellemi és szociális honvédelmét. De megtagadták Makovecz, Gyurkovics és Tőkéczki szellemiségét is.

Ezt írta Pethő Sándor 1940-ben, és ez olyan idegen a mai Magyar Nemzettől: „Ha korszellem valamelyik formája idegen imperializmus arcképét viselte, a magyarság egészséges ösztöne ezt mindig visszautasította.”

Ez történt, ez történik most is.

A jobboldali, keresztény, konzervatív civilek összefogásából született a Békemenet, amely éppen hat éve mutatta meg sokszázezres tömegével, hogy megvédi nemzetét, hagyományait, értékeit, nyelvét a külföldi betolakodók és belföldi rosszakarók ellen. A Civil Összefogás Fóruma (CÖF), a Civil Együttműködési Tanácskozás (CÖKA) viszi tovább többek között azt a szellemi honvédelmet, amit Pethő Sándor megálmodott. Nem véletlenül kapta meg Tőkéczki László professzor 2015-ben a Szellemi Honvédő díjat elsőként, a hazájáért tett áldozatos munkájáért.

Amikor méltatlan vádaskodásba kezd a Magyar Nemzet újságírója, a Pethő Sándor leszármazott és az egyáltalán nem feddhetetlen múltú Pethő Tibor unokája arról, hogy ellopták a Szellemi Honvédelem védjegyet tőlük, akkor nekem ehhez lenne néhány szavam.

  • Egyrészt ez a fajta Magyar Nemzet már nem örököse annak a szellemiségnek, amit az alapító képviselt. Soros-Simicska érdekeit, valamint balliberális pártocskák és az átvedlett, rasszista Jobbik nézeteit képviselik. Nem Magyarországét.
  • Másrészt a szellemi honvédelem mindig ott van, ahol a haza áll a középpontban és nem a pénz. Nem hiszem, hogy a magyar szellemi honvédelem egy csapatban van Heller Ágnessel, Vona Gáborral, Konrád Györggyel, Niedermüller Péterrel, Lendvay Ildikóval, Gyurcsány Ferenccel, Simicska Lajossal, és sorolhatnám tovább. Furcsa egy összetétel.

Úgy vélem, a rendszerváltás, a demokrácia eddigi eredményeinek megsemmisítése, az  ellenforradalom itt szerveződik most tovább. Hajdú Jánosékkal kerültek egy platformra. Sajnálom, hogy a Pethő rokon itt találta meg a helyét. Rossz választás volt.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

A tét

Ez az év sok mindent el fog dönteni. Győzni fog-e Európában a neoliberalizmus, a neobolsevizmus, …

5 hozzászólás

  1. Ezeknek az aljas utódaik a jelenlegi balosan liberális pártok ,sunyin ,pártjaik egyszerű tagjaiknak a megkérdezésük nélkül sötétben az éjszaka leple alatt egyenként távoznak a Vonáék ,Simicskáék és az LMP-S Hadházyék a titkos választási együttműködési megbeszélésükről.EZEK ÁM A KOMMUNISTA KUNI ,KÁROLYII , …..STB. HITVÁNY UTÓDAIK.

    • Az elvtársak illegalitásba vonultak. De azért bátran hirdetik:
      Világ liberálisai egyesüljetek!

    • Gáspár Anett

      A Szakasits-unoka Schiffert se felejtsd ki. Ott lapított a homlokába húzott kapucnival a settenkedők között. 😛
      Úgy áll ő középen, mint Széll Brekike a pusztán a szénalapáttal.

  2. Hibátlan.

  3. Gáspár Anett

    Rákosi mellett a gazember Szakasits integet?

Hozzászólás a(z) Zsuzsa bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük