Teherán, 1979. március 2. Chrudinák Alajos újságíró 1937. március 29-én született Budapesten. A képen: Chrudinák Alajos, a televízió munkatársa egy teheráni laktanya elött, ahol a katonák így állítottak "emléket " a sahnak. MTI Fotó: Jászai Csaba

Ali

Így nevezték őt a szakmában.

Tizenhárom éve nem találkoztunk. A Magyar Nemzet újságírójaként hetvenedik születésnapján kerestem fel egy interjúra, a Mátra egy elhagyatott birtokán Mátracserepusztán, ahová visszavonult a folyamatos támadások elől. Esett az eső. Putnoktól meredeken kapaszkodtunk fel gépkocsival a fotográfussal, Tóth Tibivel az erdei úton. Házak sehol, csak a sűrű erdő, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató csendje, amikor meghalljuk a kutyák vad ugatását. Egy jobbkanyar felfelé a lejtőn és megpillantjuk Chrudinák Alajos űrhajóhoz hasonlító házát a hegytetőn. Vagy hat-hét kutya veszedelmes ugatással rohant felénk. Szerencsénkre megjelent a gazda magas alakja, akinek kiáltására, ha morogva is, de a kutyák meghátráltak. Ali a szokásos eleganciával fogadott a pusztában, frissen vasalt kék ingben, fekete zakóban, és már vezetett is minket befelé a körpanorámás nappaliba, ahol felesége Á. asszony várt bennünket. Az asztalon az elmaradhatatlan literes Ballantines. Régi emlékek jöttek elő. Beszélgettünk.

Alinál dolgozni rang volt. Közösségteremtő ereje, embersége, csapatépítése vonzotta a szerkesztőségébe a fiatalokat. Rádiós, televíziós szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen volt. Chrudinák Alajos 1968-tól 2004-ig több, mint százhetven riport- és dokumnetumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Bátor ember volt, nem rettent meg a golyózáportól sem. A magyar televíziózás nagy korszakából olyan műsorok kötődnek a nevéhez, mint a Panoráma, a Nemzetközi Stúdió vagy a Parabola. Iskolát teremtett, új oknyomozó stílust honosított meg, magyar szemmel kutatta az igazságot.

Ez volt vele a baj, az igazmondása és a hazafisága.

Tíz évvel korábban kezdte az újságírást, mint én, de igazából a rendszerváltás idején kerültünk közel egymáshoz, amikor ő a Panorámában, a Parabolában, én A Hét, a Híradó műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként – Pálfy G. Pistával együtt – nyakig belemerültünk a médiaháborúba. Célunk nem volt más, mint leleplezni azt a hazugságot, azt kommunista, szocialista nomenklatúrát, maoista, liberális, szabaddemokrata erőszakszervezetet a sajtójukkal együtt, akik mindenáron meg akarták buktatni a szabadon választott Antall-kormányt, akik lehetetlenné akarták tenni a valódi demokrácia megteremtését.

Qum, 1979. március 2.
Chrudinák Alajos újságíró 1937. március 29-én született Budapesten.
A képen: Chrudinák Alajos, a televízió munkatársa interjút készít Kazem Shariat-Madari ajatollah vallási vezetõvel (j).
MTI Fotó: Jászai Csaba

Egyszóval a Panoráma, amely két évtizeden keresztül a külpolitikáról szólt, nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki,  a többi között Chrudinák Arafattal, Khomeinivel, Asszaddal, Saronnal, Gemajellel, Rabinnal, Khadafival készült interjúi. A nyolcvanas évek végétől műsorai, riportjai, interjúi az erdélyi falurombolásról, Ceausescu rémuralmáról, Tőkés László temesvári forradalmáról, a délszláv háborúról, majd a magyar belpolitikáról, a magyarság függetlenségi harcáról szóltak- magyar szemmel.

Na, itt lett vége a fegyverszünetnek.

Chrudinák 1990-től a balliberális politikai- és médiaelit szemében közellenségévé vált. Erre rátett egy lapáttal, hogy Antall József tanácsára 1992. március 14-én megalapítottuk a Magyar Újságíró Közösséget (MÚK) a kommunista, KGB-s befolyású MÚOSZ ellenében (Mező Gábor kutatásaiból tudjuk). A nemzeti alapokon álló újságíró szövetségnek tiszteletbeli elnöke Benedek István lett, akinek fő jelszava a sajtótisztesség volt. Ez kiverte a baloldalon a biztosítékot, ugyanis náluk a sajtótisztesség,  a sajtószabadság nem létezett, csak az ő korlátlan szabadságuk. Az elnökség tagjai közül többek között ott volt Chrudinák Alajos, Fekete Gyula, Pálfy G. István, Fábián Gyula, jómagam lettem a szervezet főtitkára. Előbb-utóbb a médiaháború üldözötteivé váltunk. Az MSZP-SZDSZ hatalomra jutásával 1994-től mindenhonnan kiszorítottak bennünket.

Nálunk karaktergyilkosságokat követnek el, vagyis rágalmaznak mindhalálig – mondta akkor Ali 2007-ben a Magyar Nemzetnek. Majd hozzátette: ha, valaki nem tetszik nekik, nem az ő emberük, akkor az áldozatot megsemmisítik, kikészítik.

Budapest, 1990. március 12.
A képen: Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió külpolitikai fõszeszerkesztõségének vezetõje (j) átveszi Szûrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöktõl a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje kitüntetést.
MTI Fotó: Varga László

Milyen érdekes Chrudinák meglátása. Ha, ma hatalmon lennének, most is ezt csinálnák. Amikor a Mátracserpusztán beszélgettünk éppen Gyurcsányék voltak hatalmon. Nem véletlenül jegyezte meg két whisky között, hogy sok emberből kiírtották az együttérzést, a szolidaritást. A faluból kivert kutyák menekültek hozzám, lesoványodva, betegen – magyarázta. Most heten vannak, mint a gonoszok (Picur, Boby, Lexi, Leila, Lili, Lior és Albert). Orvoshoz vittük őket, enni adtunk nekik és most már életerős, veszélyes házőrzőkké váltak. Az állatok mindig hűségesek és ragaszkodók – mondta Ali keserű-derűsen.

Már négy órája beszélgettünk, emlékeztünk, ittunk, miközben a felesége finom harapnivalókat tett az asztalra. Visszaemlékezve, tanulságos, amit tizenhárom évvel ezelőtt Chrudinák Alajos kifejtett: Gyurcsány most szellemi-, verbális- és rendőrterrorral, pénzügyi fortéllyal, reformokkal igyekszik elriasztani a magyarságot erkölcsi felelősségétől és kötelességétől. Egyre jobban fél a magyar nemzettől. Ez a félelem, ez a paranoia hajtja őket ellenünk. Ezért bélyegeznek bennünket irredentának, antiszemitának, bűnös nemzetnek vagy bárminek.

Milyen világosan látta ezt Ali, akár ma is mondhatta volna azzal a különbséggel, hogy az elmúlt tíz évben a magyarság végre felemelte a fejét. A meghatározó többség büszke arra, hogy magyar. 

Rendkívül tehetséges újságíró volt. A mögöttesben is látta a lényeget. A nemzeti gondolkodású médiaszakemberek egyik legnagyobb egyénisége volt. Féltek is tőle. Okkal. Hazaszeretete megkérdőjelezhetetlen volt. A nemzeti újságírás, a magyar televíziózás sokat vesztett halálával. Sokat tanultunk tőle, remélhetőleg tanítványai  tovább viszik a zászlót.

Búcsúmondatát nem felejtem, amikor este elbúcsuztunk az ajtóban, még a kutyák is hallgattak. Pista, azt sohasem szabad elfelejtenünk, hogy ezek, akik meg akartak bennünket semmisíteni, nos ezek a hazugság és az erőszak kultúrájának groteszk keverékei.

Ez is érdekes

Ne hazudj!

Nem múlik el nap, hogy „újságíró kollégáink” némelyike a Pesti TV megszűnésén ne örvendezett volna. …

11 hozzászólás

  1. Csodálatos EMBER volt.Mindig tisztelettel és ámulva néztem a műsorait.Nyugodjék békében.

  2. Dobos Róbert

    Bátor ember volt. Isten nyugosztalja.

  3. RÜCK jÓZSEF

    Csodálatos ember volt. Megsirattam

  4. Kiváló hazafi és mester oknyomozó volt.
    Műsorai mindenkit lekötöttek.
    Nyugodjon békében.

  5. Köszönöm a szép megemlékezést. Sajnos éppen a legjobbak mennek el hamar. Annak idején egy darabig bíztam abban, hogy ő lesz az MTV elnöke.

  6. Vajda Miklós

    Érdekes. Nekem Chrudinák Alajos úgy tűnik föl, mintha egy intézmény lett volna. Egy emberjogi intézmény! Egymagában.
    Amikor Tőkés Lászlót a Securitate Temesvárról Szilágymenyőre kényszerítette, hogy ott ne legyen szem előtt, és majd könnyebben lehessen likvidálni, Chrudinák minden nap írt egy riportot, cikket beszámolót Tőkésről és a körülötte történtekről. Aztán el is ment hozzá. A Securitate pontosan tudta, hogy ki az a Chrudinák, követték minden lépését, de nem mertek hozzá nyúlni. Még megszólítani sem. Ezért Tőkéshez sem mertek nyúlni, mert ha egyetlen napon nem tudta volna felhívni telefonon, vagy nem kapott volna üzenetet, akkor Chrudinák világraszóló balhét csinált volna a román rendszerről.
    Előttem van a kép, amikor mezek ketten először találkoztak a román rendszer bukása után.
    Chrudinák egyedül képviselte azokat az európai értékeket, amelyeket Ursula és bandája csak üres lózungnak használ. Remegtek előtte a világ diktátorai.
    Béke legyen vele, az emlékét és az elveit örökre megőrizzük!

    • Csillagvirág

      “Nekem Chrudinák Alajos úgy tűnik föl, mintha egy intézmény lett volna. Egy emberjogi intézmény! Egymagában.” – Amikor meghallottam, hogy elment, pontosan ez jutott eszembe: ő egy egyszemélyes intézmény volt. Hatalmas űrt hagyott maga után.

    • Chrudinák Alajos:határozott megnyerő fellépés,biztos nyelvtudás(arab nyelvjárásoké is),geopolitikai ismeretek,közérthetőség,magyarságtudat=ÚJSÁGÍRÁS Panoráma,Parabola valamint egykori kollégája Szaniszló Ferenc Világpanoráma műsoraik nagyon hiányoznak a köztévéből.
      R.I.P.

  7. A Panorámát kölyökként is nagyon szerettem, és bár többnyire későn adták, apám nem bánta, ha megnézem. Jól csinálta azt a műsort.

  8. méltó megemlékezés …

  9. pintér lászló

    Chrudinák remek újságíró volt, Szaniszló a későbbiekben nagyon elfogult,egyoldalú lett. Elvesztette a tárgyilagosságot. Szerintem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük