Bolsevik tudatú pedagógusok

Az utóbbi időben egyre több jelzés érkezik arról, hogy egyes tanárok tanítás helyett politizálnak. Ami nem is lenne baj, ha ezt iskolán kívül tennék, vagy elhagynák a pedagógusi életpályát. De nem ez történik. Mintha nem lett volna rendszerváltás, ahol is az első szabadon választott parlament legfontosabb törvényei a többi között arról szóltak, hogy a munkahelyen, a rendőrségnél, a katonaságnál, vagy az iskolákban, az ifjúság nevelése közben, tilos a kötelmi és függelmi viszonyokkal visszaélve politikai agitációt folytatni.

Én csak csodálkoztam, amikor egy Pukli István nevezetű gimnáziumi igazgató (Zuglói Teleki Blanka Gimnázium) nyílt támadást intézett az Orbán-kormány ellen a szabad oktatásért. Élére állt a Tanítanék Mozgalomnak és kockás ingben lázította a tanulóit, hogy vele együtt vonuljanak az utcára. Milyen tanár lehetett ez?

Ezt a pedagógiára nézve veszélyes, fertőző egyedet páros lábbal ki kellett volna rúgni!

A hatalom azonban türelmes volt. A Pukli-jelenség eljutott Brüsszelig is. Volt miért újra belerúgni Magyarországba. Milyen kárt okozhatott ez az ember, MSZP politikusként, ameddig igazgató volt? Aztán nagy nehezen elhagyta a pályát, igaz csak rövid időre, mert közben migránsok mellett is demonstrált. Aztán most állítólag egy általános iskolában tanít. De vajon mit? Van ideje tanítani? Az ilyen áltanárokat örökre el kellene tiltani a pályától. De hát liberáliséknál mekkora sikoltozás lenne. 

Mostanában újra feltűntek az önjelölt, agresszív  politikus tanárok. Erre Vajda Miklós, a Karc FM, Paláver műsor állandó résztvevője hívta fel a figyelmemet. Egy budai gimnázium tanulói és szülei panaszkodtak, hogy egyes tanárok politikai nyomás alá helyeztek olyan tanulókat, akikről tudták, hogy a Fidesszel szimpatizálnak. Olvassunk el egy levélváltást, amit Vajda Miklós kezdeményezett. Ime:

„Bodor Eszter, Intézményvezető részére.

A Kosztolányi Dezső Gimnáziumban (1012, Budapest, Attila út 135-137) az Európai Uniós választások előtt egyes tanárok a szavazati joggal rendelkező diákokat arra akarták rávenni, hogy feltétlenül a Momentum jelöltjeire szavazzanak. Ennek érdekében burkolt fenyegetést is megfogalmaztak a diákok felé. 

Túl azon, hogy mindezt felháborítónak tartom, választ várok az alábbi kérdéseimre: 

Hogyan fér össze az iskola honlapján hirdetett elveivel és az iskola jelmondatával ez a magatartás a tanárok részéről? (»Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, amelyhez nincs fogható… Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán…« – Kosztolányi Dezső.)

Milyen jogon szólnak bele a tanárok a diákok politikai meggyőződésébe? 

Mindezt az iskola vezetése hogyan egyezteti össze a demokrácia alapelveivel? 

Ez a sunyi politikai nyomásgyakorlás a diákokra, az iskola vezetésének (vagy a felügyeleti szervnek) a központi utasítása volt, vagy egyes tanárok magán kezdeményezése? 

Ezt a tanári magatartást hogyan egyeztetik össze az iskola honlapján is feltüntetett 2011 évi CXC törvény 3 §3 bekezdésével? 

Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy ez a felháborító tanári magatartás a jövőben ne forduljon elő?”

   Vajda Miklós a következő választ kapta a gimnázium egyik vezetőjétől:

„Tisztelt Vajda Miklós!

A Kosztolányi Dezső  Gimnáziummal kapcsolatos elektronikus úton érkezett panaszos levelét megkaptuk, a jelzett panasz kivizsgálását megkezdtük.

Kérem, hogy írásban nyilatkozni szíveskedjen, hogy a kapcsolattartást elektronikus úton kéri, s ha igen milyen email címen, vagy postai úton kéri azt.

Kérem jelezze azt is, hogy melyik tanuló szülője, s gyermekét a panasz mennyiben érintette.

Írásbeli nyilatkozatának eredeti aláírt példányát legyen kedves a Tankerületbe eljuttatni.

Tisztelettel:

Dr. Kalina Katalin

Szakmai igazgatóhelyettes

Közép-Budai Tankerületi Központ”

Így állunk tehát. A szakmai igazgatóhelyettes nem ajánl fel egy személyes beszélgetést Vajda Miklósnak, inkább kutakodik, hogy vajon melyik tanulónak, szülőnek van baja az iskolával?

Aztán majd adott időben elverik a port rajtuk.

Miközben konkrét információink vannak arról, hogy néhány tanár a végsőkig is elmegy. Például Halloween-partyt rendeztek, ahová momentumos politikust hívtak eszmecserére. A történelem órán a tanár a magyarok honfoglalását degradálta, a magyar törzseket rabló, tolvaj bandának nevezte. Az osztályon belül folyik a nyílt politikai propaganda, a gyerekeket megfélemlítik, a tanár kitűzi a mellére az O1G jelvényt, uszít az állami oktatási rendszer ellen, a skandináv-módszert dicsőíti. Az órákon, például március 15-én egyes pedagógus nemzeti hőseinket nevetségessé teszi, a Gulág emléknapot szabotálja.

Kik ezek a politikai tanáraktivisták, akik az oktatási és nevelés szentélyében garázdálkodhatnak? Kik ezek, akik gyerekeinket, unokáinkat félretájékoztatják és a balliberális nevelési elveket rájuk erőltetik. Meddig terjedhet a tanszabadság? Nem kellene talán ezeket kivizsgálni?

Az én korosztályom a Rákosi és a Kádár-féle diktatúra oktatási-nevelési rendszerében nőtt fel. Szerencsére nem hülyültünk el teljesen. Mindig voltak tanáraink, akik nyílt politizálás helyett (azonnal lecsukták volna őket) a magyar nemzet nagyjainak példáin keresztül erősítették bennünk magyarságunkat, a szabadság vágyat. Ilyen volt például Urbán tanár úr, Vasbányai (Zebi) tanár úr a József Attila Gimnáziumban. Amikor Gárdonyi Gézát, Ady Endrét vagy József Attilát tanította Zebi, akkor megértettük mi a diktatúra, az idegen megszállás, az embertelenség lényege. Ezek az újdonsült tanár-félék műveletlenségük okán képtelenek lennének ilyesfajta üzenetekre. Ők nyíltan kimondják, hogy nemzetellenesek, gyűlölik, ami magyar, ami Magyarország.

No, ez itt baj. Az oktatásban rendet kell teremteni, az általános iskolától, a gimnáziumoktól, az ELTE Bölcsész Karától egyes vidéki egyetemekig, mindenhol. A nemzeti nevelés, az oktatás nem vicc. Ott politikának nincs helye. Amelyik pedagógus ezt nem tudja elfogadni, annak nem kell tanítani.

Újabb levelet kaptunk nemrégiben egy szülőtől. Igen tanulságos. 

„Azt mondja a 8. osztályos gyerek, hogy Dani bá’, a történelem tanár, az antiszemitizmusról beszélt egész órán, megemlítve, hogy személy szerint maga is zsidó és a jobb megértés érdekében példaként Soros György zsidó származását hozta fel, közölve, hogy aki Soros Györgyről rosszat mond az antiszemita. Ezzel leantiszemitázta a fél országot, a törvényes magyar kormányt és engem is. Dani bá’ azonban minden történelem órát arra használ fel, hogy a neki kiszolgáltatott gyerekeknek politikai agitációt folytasson, kifejezetten lélekmérgezés célzattal. Amikor a propaganda politikai kifejezés mibenlétét magyarázta, akkor az Orbán kormány kártékony, hazug nyilatkozataival azonosította a propaganda fogalmának lényegét. Sőt, már odáig jutott, hogy az egyik legutóbbi történelem órán – az országban dúló diktatúrára tekintettel – azt javasolta a kiskorú tanulóknak, hogy aki teheti, vegyen egy minél messzebbre szóló repülőjegyet és véglegesen hagyja el ezt az országot. Ekkor azt is megkérdezte a gyerekektől, hogy otthon, a családban szoktak-e politikai kérdésekről beszélgetni, mire az egyik fiú azt mondta, hogy a szüleinek tetszik Orbán Viktor. A tanár úr erre gúnyosan felkacagott.

Felesleges tovább sorolni a buzgó politikai agitátor pedagógus jogellenes ténykedését, de nem nehéz elképzelni, hogy mekkora károkat okoz a tizenéves tanulók gyanútlan lelkében, tudatában. Mit tehet ilyenkor a szülő?

Mit csinál a szülő, aki ilyenekről értesül az általános iskolás gyermekétől? Először is felháborodik, de azután elgondolkodik, hogy árt-e a gyermekének, ha szóvá teszi a tanárnál, az osztályfőnöknél, vagy az iskola igazgatójánál a történelem tanár illegális politikai propaganda ténykedését. Ha kifogást emel a tanár úr bolsevik agitációja ellen, vajon milyen eredménye lesz? Egyáltalán fog-e változni bármi, vagy csak bajba sodorja a gyermekét, kitéve Dani bá’, netán az osztályfőnök, vagy az igazgató esetleges bosszújának?

Kevesen tudják, hogy az iskolában tanító pedagógusok munkáltatója lényegében az országos területi szervezetként működő Tankerületi Központok, amelyek az adott iskolákba kinevezi, illetve felmenti a pedagógusokat. A szülő tehát nincs teljesen kiszolgáltatva a gyermeke iskolájában ténykedő tanároknak, igazgatónak, mert egy tanár jogellenes, munkaköri kötelezettségét sértő tevékenysége miatt panaszt tehet az illetékes Tankerületi Központnak (Budapesten három ilyen van: az Észak- Budapesti Tankerületi Központ, a Bel-Pesti Tankerületi Központ és a Közép-Pesti Tankerületi Központ).

Esetünkben a Szülő panaszt is tett a Bel-Pesti Tankerületi Központnál Dani bá’ jogellenes iskolai politikai ténykedése miatt. A Tankerületi Központ megvizsgálta a panaszt, majd arról tájékoztatta a szülőt, hogy az iskola igazgatója felhívta a történelem tanár figyelmét, hogy a tanórákon tartózkodjon a politikai vélemény nyilvánításoktól , illetve a politikai ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan mutassa be a tanulóknak. Dani bá’ pedig ígéretet tett arra, hogy a jövőben jobban fog figyelni arra, hogy pontosabban, precízebben, a gyerekek életkorának megfelelően fogalmazzon.

A Szülő nem volt megelégedve a Tankerületi Központ válaszával és közölte a Központtal, hogy a tanár úr ígérete és az igazgató figyelmeztetése semmit sem ér. Dani bá’ ígérete arcátlan cinizmus, mert a tanár úr egyáltalán nem butaságból, vagy figyelmetlenségből beszél ostobaságokat a tanórákon, a tantárgy oktatása helyett, amit ezután is háborítatlanul folytathat, de most már a Tankerületi Központ tudtával.

Hozzátéve, hogy így már érthető, miért is virít az iskola bejárata előtti járdaszakaszon (szeptember eleje óta háborítatlanul) a »civil aktivisták« által odapingált szöveg, miszerint »NEM A FIDESZ A FŐNÖK A TANTEREMBEN«. Erre Dani bá’ tanár úr a cáfolhatatlan, élő példa. 

Húsz éves fiam a Budapesti Rendészeti Szakgimnázium tanulójaként panaszolta, hogy a 2018. évi ogy. képviselő választás előtti kampány időszakban a közlekedésrendészeti tanáruk (egy rendőr őrnagy) a közlekedésrendészeti órákon, a szaktantárgy oktatása helyett, heteken keresztül csak a Fideszt és Orbán Viktort pocskondiázta.”

Az jó, hogy manapság mindenki kifejtheti szabadon a véleményét. Nem kell tartani besugóktól és súlyos következményektől. De a fiatalok oktatása, nevelése közügy. A politikát az iskola falain kívül kell tartani. Nem válhat egyetlen párt martalékává  a fiatalság, nem szolgáltathatjuk ki agresszív, liberális- bolsevik tudatú pedagógusok kénye-kedvének a tanulók tízezreit. Véget kell vetni a kívülről jövő kommunista zavarkeltésnek és agitációnak, akár a törvény erejével is. 

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Június 16-a és következményei

Már az elején szögezzük le: szabadság és függetlenség van. Nem tanyáznak szovjet megszálló csapatok hazánkban. …

21 hozzászólás

  1. Lópici Gáspár

    Jól ki van ez találva. A Következő országgyűlési képviselő választásig még két évfolyam fog érettségizni, és lesz belőlük választópolgár. A tanulmányi idejük alatt pedig a cikkben említett szemléletet kapják az iskolában.
    A jövő mindig az iskolában dől el. Ezért érthetetlen, hogy nemzetépítő tevékenységet, a családok szociális támogatását preferáló kormányzat miért nem lép fel a cikkben leírt jelenséggel szemben?

    • Korábban meg Jobbikos agymosás folyt az iskolákban. A választókorba lépett fiatalok fele jobbikos szavazó volt. Sokan közülük még ma is kitartanak a Jobbik mellett, vagy átmentek Toroczkayhoz.

  2. ez rettenetes 🙁

  3. A dani bácsit be kell íratni egy túlélő táborba.
    Csak,hogy érezze e törődést.

  4. Hangfelvétel, rejtett kamera, nyilvánosság.

  5. “Ezek az újdonsült tanár-félék műveletlenségük okán képtelenek lennének ilyesfajta üzenetekre. Ők nyíltan kimondják, hogy nemzetellenesek, gyűlölik, ami magyar, ami Magyarország.”

    Ezt csak megerősíteni tudom! Sajnos vannak iskolák, általános- közép- felső, ahol az így szocializált tanárok és vezetők még mindig többségben vannak, megalapozva a “momentumos” fiatalság továbbélését erősítését. Én csak azt nem értem, hogyan lehetséges ez még mindig, egy jobboldali vezetésű országban ennyi idő után is?
    De nem csodálkozom, szerintem a tanári életpályamodell is épp az ilyen tanárokat erősíti.
    Megfigyelhető, hogy az életpályamodell élenjáró kihasználói között, tehát akik elsők között szerezték meg a magasabb fokozatokat, vagy épp felügyelőként tevékenykednek, pont ilyen tanárok sorakoznak fel többségben. Vagyis a szelekciót, továbbra is ilyen tanárok végezhetik, saját maguk között is, ilyenek mondhatják meg milyen a “jó tanár” jó tanítása, nem beszélve a gyerekek “megfelelő” tudásáról. Ugyanis a szintek eléréséhez szükséges beadványok, bemutatók stb. már az első szintek elérésénél sem szelektálnak megfelelően, csak mondhatnánk a “prezentációnak”, vagy ahogy hivatalosan írják a portfóliónak élnek bármilyen nehéz is összerakni annak, aki lelkiismeretes. Ezekből nem fog kiderülni, hogy a jó tanár érzelmeken keresztül tanít. Ahogy azt a szerző tanárai is megtették nagy költőink/íróink segítségével.

  6. Fejétől bűzlik a hal! Sajnos az a pedagógus. aki teli szájjal szidja a mai rendszert, az igencsak biztonságban érzi magát az intézményében, így meri befolyásolni a diákokat.
    A többszörös kétharmados fidesz győzelem után igazán körül kéne nézni az intézményekben és legalább annyit elérni, hogy ne politizáljanak az órán a pedagógusok. Ez még nem lenne diktatúra. Nemcsak az oktatási intézményekben, hanem egyéb állami intézményekben sem ártana tájékozódni, hogy beszélnek a kormányról, tisztelt miniszterelnökünkről!
    A régi suttogó propaganda gyönyörűen virágzik. A minimum lenne megkövetelni ezeken a helyeken a semlegességnek legalább a látszatát!

    • Az én időmben a gimnáziumi történelmi oktatás egyes történelmi események kiértékeléséről szólt, tehát nem a jelenkor politikájáról. A jelenkor politikáját teljesen ki kellene űzni az iskolából.-
      Vajon milyen szakosak ezek az úgynevezett tanárok, akik saját politikai nézeteiket akarják a diákokra
      erőszakolni.

  7. Az egri iskolákban is szerezhet a diák hasonló élményeket, a “bolsiemlőn” kiképzett pedagógudoktól.
    Lásd: az egri Nagy János út felőli Pláza részen a járdára festett “Gyűlöljük az ALAPTÖRVÉNYT” eszement feliratot.
    A felbújtóként az ötlet, a kezdetek kezdetén, valószínű, a közeli Egri egyetem gyakorlóiskolájának, valamelyik bolsipedagógus fejéból pattanhatott ki.
    Aki arra jár, mindennap észlelheti, láthatja, olvashatja, – ha tetszik , ha nem, belebotlik – a gyermekek helyes szellemi fejlődését veszélyeztető, gyalázatot, és pont.

  8. A kognitív disszonancia a tanároknál sem változtatható. A tanítanék mozgalom is fixálta. Aki olyan, olyan is marad. Akinél esetleg változik épp a változás miatt furcsa. Mert ha át tudott az ellenkezőjébe váltani, akkor az inga vissza is tud lendülni.

    A gyerekeket sajnálom. Mert infantilisek maradnak örökre. Ez lesz az igazi világvége, nem a klíma. Önálló életre alkalmatlan, hiányos szakmai tudású, elmebajos elméletekben hívő felnőtté válik jelentős részük.

  9. Apám úgy nyolcéves koromban, az egyik kényesebb kérdésemre pontos választ adott. Elmondta, amit tudnom kell, érzelmek és egyéb sallangok nélkül. Aztán hozzátette: ezt ne mondd el senkinek, köztünk marad. Kérdeztem, miért. Elmagyarázta: nem akar se sittet, se kényelmetlenséget. Megértettem.
    Mondd meg a srácnak: szavazzon, akire akar, de hazudja szembe a bolsi patkányt. Amit nem tud, az nem fáj neki.
    Ha a gyerek ellenkezik, mondd el neki, hogy abban a szituban a tanár tud többet ártani neki, nem fordítva. Mondd el neki, hogy az iskola nem nevel, hanem agymos. Azt is, hogy miben NEM tud hazudni a tanár – matek, fizika, kémia.
    Magyarázd el neki, hogy mi az a fűnyíróelv.
    Még egyszer: amit a bolsi patkány nem tud ellenőrizni, abban hazudjon: úgysem látja a szavazólapot…

  10. Tanárként írhatom, hogy sajnos a tantestületekben is általában több a libsi, mint a nemzeti érzelmű. Az igazgatók nem állnak ki a kollégáik mellé szülői berohanások után. Nem minket kellene állandóan továbbképzésre küldeni, hanem több fegyelmező jogot kellene adni a kezünkbe. (A továbbképzéseken is olyanok adnak elő, akik nem gyakorló pedagógusok, saját bevallásuk szerint sem bírták egy évnél tovább a tanítást.) A szülő sokszor az egy szem gyerekével sem tud mit kezdeni saját bevallása szerint: az iskola azért van, hogy nevelje helyette is. Ennek hangot is ad. Érdekes, a diák sok mindent megenged magának, de ha karakteresen odaszól a tanár a diáknak, akkor ők tiszteletlenül visszapöntyögnek, sértő módon viselkedhetnek mindenféle retorzió nélkül. Mert hiába mesélik el az igazgatóságon az eseteket, azt kapják: oldd meg, Te vagy ott.
    Fordított eset is létezik a cikkhez kapcsolódva. A diák provokálja pofátlanul a történelemtanárt, hogy politikai hovatartozásáról tudakozódjon, közben pedig viselkedni sem tud, mobilozik. eszik, iszik az órán, konkrétan kijelenti, hogy őt nem érdekli, és nem is jegyzetel semmit. Több kezdő pedagógus ismerősöm is elhagyja a pályát, mert ezt a légkört nem lehet sokáig bírni. Hazafias nevelés? Ezeknek a fiataloknak a legnagyobb része olyan jólétben él, hogy csak a saját önző kisded dolgaikkal vannak elfoglalva. nekik nem jelent semmit a haza, a történelem sem. Minek a múlttal foglalkozni? – mondják. A legfontosabb nekik, hogy a facebookon hányan követik, minden feltett fényképükre hányan lájkolnak, mert ha ezt öt percenként nem nézik, nem jeleznek vissza, akkor már nem is érzik magukat fontosnak. Ebben a nihilben élnek. A szülők hibásak ebben, szeretet és beszélgetés helyett megkapják ezeket a kütyüket, s azt hiszik, ezzel megtettek mindent a gyerekért.
    Nagyon elkeserítő a helyzet már az általános iskola alsó tagozatában is. Úgy jönnek a felsőtagozatra, hogy nem ismernek magyar mondákat, szöveget értelmezni képtelenek, s ez nem azért van, mert sok az órájuk, hanem mert egyszerűen nem tanulnak, nem gyakorolnak, nem olvasnak, így is el lehet végezni az évet. Átbukdácsolnak, s még a tanárt veszi elő az igazgató, hogy a statisztikát rontja. Ez nem vicc. A statisztika a fontos!
    Egy kiábrándult, nemzetéért aggódó tanár

    • Kedves Ria, örülök, hogy mindezt leírta, én 8 unokás nagymamaként ugyanezt látom az iskolákban, mert naponta járok értük és veszek részt a tanulásukban. A mi családunkban nagyon korán kezdtek el a gyerekek olvasni, ezért szeretnek is olvasni és ha kérték a következő sorozatot, mindjárt megkapták, de a telefont nem. Nem hiszem, hogy egy első osztályostól negyedik osztályos korig szükség lenne rá, hiszen menni kell értük. Majd amikor önállóan járnak haza, természetesen nekik is meg lett ígérve a telefon úgy, hogy a saját spórolt pénzükből (névnap, születésnap) megvehetik maguknak. Ehhez viszont a családban össze kell fogni, sokat kell vállalni a nagyszülőknek is. Jó tapasztalatom az, hogy egyre többen teszik ezt. A politikát pedig ki kell zárni az iskolákból, valamint azokat a tanárokat is, akik beviszik azt oda, legyen bármilyen pártnak a szimpatizánsa.

  11. A pedagógusi pálya tudatos amortizálása hosszú ideje kezdődött. Amortizálói nem tüntek el.
    Figyelnünk kell a gyermekeink magyar, hazafias nevelésére, akarcsak a múltban a mi szüleinknek.
    Amíg a hazaárulás politikai termék tud Mo.-n lenni, addig óriási a szülő felelőssége is az iskolai-gyereknevelésben.
    Szivárvány-aktivisták, NGO-ügynökök fokozott aktivitása várható az óvodákban, iskolákban és már nem a pedagógusok a célpont, hanem a gyerekek; korábban “érzékenyített” pedagógusok közreműködésével.

  12. Az iskola kimondottan tanoda és kevésbé nevelde a nem komcsi világban.

    Viszont úgy néz ki, hogy a már nem komcsi világ nem jelentkezik sem a tanárok, de az esetleg elégedetlen szülök kommunikációs módszerében sem. Említett szülö az igazgatónak írja levelét, holott tudhatná, hogy az nem fog eljárni a “tanára” ellen. Ahelyett, hogy az említett felsöbb szerveknek írna, másodpéldánnyal a minisztériumnak is!
    Egy osztályban lehetséges, hogy több megnevelt tanuló van, miért nem ír mindenik szüleje külön külön levelet egyszerre mindenhova?
    Úgy ahogyan a politikai nevelés majd minden iskolában folyik, ha nem is egyszerü, de legalább egy városon belül összefoghatnának a megnevelt tanulók szülei, mindenikük írjon mindenhova, lehetöleg egyszerre.
    Hiszen a demokrácia az egy minöségi alakulat is de a döntéseit, gyakorlatilag, csakis a mennyiség határozza meg. Egy fecske nem csinál tavaszt mégha oly igazi példány is.

    Az elv ugyan elfogadott, a tanulók és a szülök azonban nem tapasztalják annak az érvényesülését. Ha pedig a minisztérium nem terheli magát az ellenörzéssel, akkor teheti a füstre a demokratikus elveit a kétharmadával együtt.
    Ha még mindig nem sikerült országosan érvényt szereznie a paragrafusainak, az elvnek, amelyet kb. így lehetne megfogalmazni:

    Demokrácia lévén, több politikai párt létezik az országban s a parlamentben. Ugyanakkor demokratikus érték, ha egy kétharmados kormány nemcsak fideszes tanárokat alkalmaz a tanintézetekben -amelyek a jövö emberein munkálkodnak!- hanem más politikai felfogásúaknak is lehetövé teszi a tanárkodás általi exisztenciájuk biztosítását (ami úgye, pont egy diktatúrában nem így van).
    Egyidöben, alkotmányos és paragrafusok által biztosított a demokratikus jogállamiság és az intézményes függetlenség szelleme. Amennyiben az intézmények maguk dönthetnek nagyjából a szakosított foglalkozásaik tárgyáról. Egyidöben kötelezö és logikus, hogy a tevékenységük milyenje teljesen független legyen a személyes politikai beállítottságuktól!! (merthogy az sokféle lehet, a befolyásolás, a propaganda azonban, ilyen zsenge korban, nem megengedhetö, hiszen az, ugyebár, hogy nem érték? he he ballibsik, szerintetek sem!? hehe)
    Ha pedig, de csakis, a legfelsöbb gimnáziumi foglalatosságok keretében olyan is van, mint társadalmi aszpektusok, tehát alkalmasnak találják a politikai pártok bemutatását, akkor KÖTELEZÖ, hogy MINDEN PÁRT képviselöjét meghívják!! Egyáltalán nem a tanórák keretében.

    Érzelmek nélküli fellépés, tárgyilagos fogalmazás, az értékek szakadatlan hangoztatása, amint azt a másik fél reggeltöl estig teszi, csak éppen világosabban: az értékek nem a személyi elbírálás és érdekek hordozója! hanem az érvényes törvények betartásának.
    Márpedig ezt ellenörizni kell! Úgy ahogy büntetendö, ha az NGO-k támogatják a bevándoroltatást, legyen büntethetö, ha beleszólnak az iskolaügybe s megkerülik az érvényes törvények legszigorúbb betartását.

    Sajnos, de a volt tábor országainak a népessége még nem szokott hozzá, hogy ö is tevékenykedhet, kissebb, közös összefogással polgári kezdeményezéseket kiharcoljon, minthogy föleg a helyi matadorokkal számoljon. Azok nem ártalmatlanok, viszont az is igaz, hogy nem lehet már mindent “felülröl” elvárni.
    Ha nem áll ki az a szülö is akinek a gyerekét Dani bácsi vagy a szivárványosok megdícsérték, holott ö is tudhatná, hogy az a tanulók éretlen fiatalsága miatt egyenesen káros.
    Ha nem jut el majd minden szülö még idejében annak a felismeréséhez -függetlenül a saját társ. beállítottságától-
    hogy az ovódástól az érettségizöig, a politikának, különbözö aktivistáknak, érzékenyített pedagógusoknak nincs semmi keresnivalójuk a tanintézetekben,
    hogy azok ellen fel is lépjenek (hiszen Állam bácsit is regulázza az unió), hiszen ök vannak a kártevés közvetlen közelében,
    egy idö után visszafordíthatatlan lesz a változtatás.
    “AMÍG A HAZAÁRULÁS POLITIKAI TERMÉK TUD LENNI MO.-n, ADDIG ÓRIÁSI A SZÜLÖ FELELÖSSÉGE IS AZ ISKOLAI-GYEREK” -IDOMÍTÁSBAN. írta Alma is.

  13. (Nem vagyok szakmabeli és ezért lehet, hogy nyitott kaput döngetek.)

    Ideje lenne egy “pedagógusi eskü” bátor, hazafias megfogalmazásának.
    A hazafiasság nem lehet relatív. Minden egészséges nemzet tagjában kell lennie egy kötelező minimumnak. A pedagógus pedig a társadalom bizalmi embere. Rájuk bízzuk a jövőnket.

    Papnak sem elég a teológiai végzettség.

    Állami intézményben tanító pedagógus csak az lehet, aki esküt tesz. A többit hívhatják bölcsésznek, végzett-óvónőnek, stb, de nem pedagógusnak.

    Ennek az eskünek a komolysága az orvosi, ügyvédi, katonai eskük súlyával kell felérnie. A pedagógusi pálya tiszteletének újbóli kivívását így is elő kell segíteni.

  14. “Ideje lenne egy “pedagógusi eskü” bátor, hazafias megfogalmazásának.”
    “Állami intézményben tanító pedagógus csak az lehet, aki esküt tesz.”
    Én sem vagyok szakmabeli, részben helyes lehet az eskü ötlete; bár veszélyeztetett lenne az uniós értéklista szempontjából és újabb jogállami meg függöségi hajszát indíthatnának el. Amellett, hogy annak a betartását ellenörizni is kéne, hiszen manapság a nem spirituális világban milyen ereje lenne az eskünek ott ahol az nem is hagyományos. Ki is lehetne magyarázni, hogy X azt és azt tartja hazafiasnak, tehát esküje értelmében,… Gondolom.

    Visszatérek arra, amit fentebb emlegettem, s amire a helyes kifejezés az önszervezödés lenne.
    <
    alatt van “Kik a civilek, kik az álcivilek, és mi a különbség köztük? – címü Interjú Szalay-Bobrovniczky Vince civilügyi helyettes államtitkárral.
    Az álcivilek a sorosféle hálózat aktivistái, ezzel szemben léteznek a a helyi érdekeltségű és az országos civil szervezetek. Továbbá:
    “A civil szervezetek nagy tömege azonban települési vagy térségi szinten működik, és kisebb, de az adott közösségek számára fontos programokat valósít meg. Az emberek mindennapi élete nemcsak vidéken, de Budapesten is kis közösségekben zajlik, tehát ezek önszerveződését kell serkenteni.”
    Amellett hogy ezeknek programjaik vannak, de szervezödési tanáccsal, miként járjunk el? kérdésekre felelhetnének önszervezödö szülök, szülök-tanárok csoportok esetében. Egyébként tényleg erösen kompromittált az ifjúság, s rajtuk keresztül a jövö felnöttjei akik az ország ügyeit intézni fogják.
    Megvan a bátorító családfejlesztés de ha a gyerekeik ovódás koruktól ezeknek az ngo-féle pedagógusok kezébe kerülnek, akkor a nemzet szétveröinek készítjük az utánpótlását!!

    Vajon miért célozta meg Fekete György vagy András, a Momentum fönöke, fö tevékenykedési területnek a az oktatásügyet?
    A terhességmegszakító Csehkata, szintén Momentumos, meg az egészségügyet?
    Az állam s a kormány nem tud mindennel közvetlenül foglalkozni, s ha aminisztériumoknál is akadoznak az ügyek, akkor kézbe kellene venni az ügyeket, addig amíg még lehet.

    néha megjelenik egy bemásolt link, néha nem, tehát a cím után kéne kereni, akit érdekel az
    írás.
    … az Arcok rovatában.

  15. A “Magyar Nemzet” Belföld rovatában van egy cikk amely a hazafias nevelés támogatásáról szól, annak sikereiröl?

    “Összekötni, ami összetartozik” cím alatt ez áll mint tartalmi összefoglaló:
    A diákok nemzeti identitásának erősítését számos intézkedéssel segíti elő a kormány. Ez a tematika nemcsak az iskolai tanterveket szövi át, tavaly óta az óvodai nevelési feladatokat is.

    Jól látszik azonban, a fentiek alapján is, hogy ezek az intézkedések nem érnek, értek el mindenhova. Jelentös programpont a más országokban élö magyarok látogatása,..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük