Június negyedike

Igen, a többi között ezeket a székely embereket tagadta meg Gyurcsány Ferenc és pártja, az MSZP, meg szövetségese, az SZDSZ.

Ahogyan Bözödújfalun át elhagytuk Küsmödöt, Etédet és a kanyargós hegyi úton elérkeztünk Siklód határáig, a völgyi legelőről felhangzott a kaszakő ütemesen éles hangja. Egy szalmakalapos, nagy fehér bajuszú székely fente a kaszáját. 1971 június 4-ét írtunk, először jártunk Székelyföldön, feleségem rokonságát, a Hegyi családot látogattuk meg.

Hegyiéket még Orbán Balázs is emlegeti A Székelyföld leírásában, ugyanis a Hegyiek vitézül harcoltak a tatárdúlás idején. A helyi legenda szerint az ősök közül Hegyi András kiegyenesített kaszájával egymaga hét tatárt ölt meg. Azóta is földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Hagyomány, hogy a születendő gyerekek közül az egyik fiút Andrásnak vagy Endrének nevezik el. András volt az, aki a derékig érő lucernást kaszálta, nejem nagybátyja. Tudta, hogy mi érkeztünk, mert abban az időben kevesen jöttek külországból, Magyarországról, ráadásul egy tűzpiros, Fiat 500-as ritka látvány volt arrafelé. Később ő nevezte el ,,luxusnak”.

Adjon Istennel köszöntöttük, amire hozott Isten volt a válasz. Ajándékot is vittünk, levélben kaszakövet kért, mint írta a magyar kaszakőnek nincsen párja, igazán ,,fájintos”. Mindjárt át is adtam. A durva kövön kezét lassan végig simította. Ez többet jelentett egy köszönömnél. Mivel ebédidő volt, leült a domboldalban és megkínált bennünket egy kis puliszkával, szalonnával és lila hagymával. Egyenként csodálatos ízük volt. Én viszonzásképpen elővettem egy nagy két kilós, fehér kenyeret a szalonna mellé. András mielőtt vágott volna belőle, bicskájával egy keresztet rajzolt a belső felén, majd áhítattal megcsókolta a kenyeret és csak ennyit mondott: szent kenyér ez, mert magyarországi.

Igen, a többi között ezeket a székely embereket tagadta meg Gyurcsány Ferenc és pártja, az MSZP s szövetségese az SZDSZ. Azokat a határon túli magyarokat tagadták meg a balliberálisok jelentős része, akiket a trianoni békediktátummal- 1920. június 4-én- erőszakkal szakítottak el az anyaországtól. A kommunisták és liberálisok szellemi örökösei a népszavazáson ( 2004. december 5.) a kettős állampolgárság megadása ellen buzdították a szavazókat, ezzel megakadályozva azt, hogy a magyar kisebbségek a valóságosan is magyarnak érezhessék magukat. Ezért volt nagyszerű a Fidesz- KDNP kétharmados győzelme után, hogy a parlament elsőként szavazta  meg 2010 június 4-én, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot a magyar anyanyelvű határon túl élő magyarjainknak. Egyben törvénybe foglalták, hogy minden év június 4-e legyen a nemzeti összetartozás napja.

Ezért követ el bűnt minden olyan értelmiségi, írástudó, aki saját nemzete, az egy kultúrkörhöz tartozó magyarjaink ellen uszít. Gyakorlatilag ezek az emberek, Gyurcsánnyal és más elvtársaival együtt ugyanazt teszik most is, mint amikor hatalmon voltak: ártani akarnak hazájuknak. Most azzal, hogy Nyugaton jelentgetik fel Magyarországot rossz hírünket keltve, kiállnak az afrikai, ázsiai és európai országokból jövő tömegesen érkező menekültek, bevándorlók befogadása mellett. A mi magyarjaink befogadásától, pedig elijesztik a választót azzal, hogy kevesebb munkahely lesz, elveszik a hazaiaktól a munkát. Szerencsére a magyarok többsége tudja, hogy miről van szó. 

Magyarország mindig is befogadó állam volt, de arról a jelen helyzetben szó sem lehet, hogy több százezer idegen nyelvű, idegen kultúrájú embernek otthon adjunk. Ma már kis nemzet vagyunk. Meg kell őriznünk értékeinket, nyelvünket, hagyományainkat. Nagy-Magyarország a több százezer, különböző nyelvű bevándorlót – román, szlovák, német, szerb-horvát – évszázadokon át befogadta és tudott együtt élni mindenféle hazugság ellenére a többnyelvű nemzetiséggel. Gróf Apponyi Albert 1928-ban ezeket a sorokat írta le az Igazságot Magyarországnak című könyvben: ,, a magyarság gondviselésszerű  hivatása a nemzetek történetében akként valósult meg, hogy Ázsiából Európába vándorolt egy keleti faj, a magyar, megtelepedett a világrész legveszélyesebb pontján, ott szilárd szervezetű államot alapított, felvette a keresztény nyugati kultúrát nemzeti sajátosságainak megtartásával és így bástyát alkotott a keleti népek további támadásaival szemben.” 

Apponyi tehát világosan látta, hogy Magyarországnak világtörténelmi hivatása volt a nyugati kultúra megvédése. Ez történt a tatárok, a törökök, a Habsburgok és a szovjetek elleni függetlenségi, szabadság harcainknál is. Persze ezt soha nem köszönték meg. Illetve azzal hálálta meg a Nyugat, hogy a történelmi Magyarország kétharmadától fosztották meg a magyar népet. Ma Magyarország történelmi hivatása leegyszerűsödött. Most saját magát kell megvédenie keletről is, nyugatról békés eszközökkel, határozott nemzetközpontú kormányzással, hogy legyen mit örökül hagyni az utódoknak még több száz évre. 

Fotó: erdelyben.info

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Kísérlet a népi öngyilkosságra

Most, hogy Szent István napjára, államalapító királyunkra emlékezünk, eszembe jutott, hogy több mint ezer év …

3 hozzászólás

  1. A csodába. Egy nemlétező országban éltek a nagyszüleim? Sőt még harcoltak is érte? Ezt azért nem gondoltam volna. A lényeg,hogy a fejlábú lágytestűek azok aztán frankón rendelkeznek a lényeglátás képességével,Mi több még akár történelmet is fognak fabrikálni nekünk. Pedig azt már nagyon sokan akartak nekünk csinálni.

  2. Szándékosan nem az aranygyapjút kereső hajósokról írtam.

  3. II. József kivételével minden Habsburg uralkodót megkoronáztak magyar királynak is. 1867-től az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia.
    Sőt a jus resistendi, amely a magyar nemesség ellenállási joga volt, valójában elég komoly politikai hatalmat jelentett. Sőt volt magyar országgyűlés is 1876 előtt is. A magyar alkotmány nem töröltetett el 1541-ben , ahogyan fentebb egy “okoska” írja, hanem (megnyírbálva ugyan)végig fennmaradt az I. világháború végéig. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar állam, bár nem volt teljes önállósága a Habsburg birodalmon belül is létezett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük